A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
Nem igaz, hogy a nyugdíjasok terhet jelentenek a költségvetés számára, hiszen jellemzően többet fizetnek be életük során, mint amennyit a nyugdíjba vonulás után kapnak az államtól - írja a 24.hu.
A munkáltatóknak decemberben sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatások, valamint a reprezentáció és az üzleti ajándék után - írja a Világgazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlésére hivatkozva.
Márciusban 604 milliárd forint hiány keletkezett a központi költségvetésben - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) mai közleményéből. A magas deficit azt eredményezi, hogy az első negyedév kumulált hiánya a eredeti éves terv háromnegyedét is meghaladja.
Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A jóvá nem hagyott tervezet - az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezettek tervezetének kivételével - május 20-ai hatállyal automatikusan bevallássá válik.
Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői bejelentésében nemcsak az újabb korlátozásokat ismertette, hanem némi állami segítséget is felvillantott kompenzáció és adómentesség formájában. A már szinte hagyományosan az utolsó pillanatban megjelent Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy kik kaphatják a támogatást.
2019 második félévétől csökkenhet a szociális hozzájárulási adó jelenlegi 19,5%-os mértéke 17,5%-ra - szúrta ki az mfor a 2019-es adótörvényekből.
Lényeges változások léptek életbe ma a hazai adózásban és nemcsak azért, mert több fontos adókulcs is változik. Elég csak az adózás rendjéről szóló törvény módosítására gondolni, de az online számlázás élesítése még fontosabb mérföldkőnek számít, a NAV életében is.
Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
A levegőben lóg a tervezettnél nagyobb járulékcsökkentés jövőre, mivel valószínűleg a kormány nem aggódik a költségvetési folyamatok miatt. A munkáltatók nyertesei lehetnek a lépésnek, több ezer forint üti a markukat.
Ahogyan azt az elmúlt hetekben rendszeresen előrevetítettük: jól áll a költségvetés, egészen annyira, hogy új, lazító intézkedések is beleférnek, várhatóan 2018-ban. Ennek fényében nem meglepő a Magyar Idők pénteki értesülése, miszerint a kormány októberben felülvizsgálja a bérmegállapodást, a jövőre ígért 2-2,5%-os járulékcsökkentésnél nagyobb, akár 4 százalékpontos mérséklés is jöhet. A lap cikke szerint az sem kizárt, hogy a munkavállalók által fizetett elvonások mérséklése is napirendre kerül, ráadásul a minimálbér és a garantált bérminimum is nagyobb mértékben emelkedhet.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat a legjobb bizonyíték arra, mennyire jó állapotban van az idei költségvetés. A kormány egy szempillantás alatt bátran költött el 46 milliárd forintot.
Ünnepélyes keretek között írták alá csütörtökön a béremelésről és a munkáltató terhek csökkentéséről szóló megállapodást, amelyről kedden született egyezség. A nyilvánosságra hozott dokumentum hét pontból áll.
A kormány megfelezné a munkáltatói járulékokat hat év alatt, és a program már jövőre indulna. Megnéztük, mennyibe kerülhet ez a költségvetésnek és hogy mit jelent ez az emberek zsebében, ha a munkaadók a kormány elvárásainak megfelelően átadják a járulékcsökkentésből fakadó hasznot a munkavállalóknak.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott járulékkedvezményt már több mint 900 ezer munkavállaló után vették igénybe - ismerteti a Magyar Idők a legfrissebb adatokat.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
